Az
érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az
önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok
lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása,
az empátia és a remény.
Az
ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére
utal, mint ahogyan az is, ha "bánni tudunk" az emberekkel. Ha
nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük
a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket.
Vannak,
akiknek az EQ-juk annyira fejlett, hogy valósággal elvarázsolják a környezetüket.
A művészek, sikeres politikusok, közéleti személyiségek sohasem az IQ-jukkal hódítják
meg a nyilvánosságot, hanem intelligenciájukkal, a fellépésükkel, bájukkal, amit
másként karizmának is neveznek.
Sokáig
úgy tartották, hogy a magas IQ megjósolja a sikert , úgy a tanulmányokban, mint
a munkavégzésben egyaránt. A legutóbbi felmérsek alapján az IQ a legjobb
esetben is csak 20%-át teszi ki a sikeres életvitelt befolyásoló tényezőknek.
A fennmaradó 80 % más erőkre vezethető vissza.
Az
IQ nem sok támpontot ad arra vonatkozóan, hogy nagyjából azonos kilátásokkal,
iskolázottsággal, lehetőségekkel rendelkező személyek életpályája, miért külömbözik
annyira.Gyakran előfordul az életben, hogy 160-as IQ-jú személyek 100-as IQ-júak
beosztottjaiként dolgoznak, ha az előbbiek interperszonális intelligenciája
gyenge, az utóbbiaké viszont fejlett.
Elegendő
elmenni egy érettségi találkozóra, és tapasztalni azt, hogyan vegyülnek el a hajdani
kitűnő diákok az átlagos karriert felmutatni képes társaik között. Ezzel szemben
megfeigyelhető az is, hogy számos átlagos bizonyítvánnyal rendelkező diákból,
milyen sikeres vállalkozó lett...
Sajnos,
az iskolában nem fordítanak kellő gondot az érzelmi intelligencia - egyfajta érzelmifürgeség - kifejlesztésére. Még nem eléggé közismert az, hogy az érzelmi
élet, akár a matematika vagy az olvasás, művelhető magasabb vagy alacsonyabb szinvonalon.
Ehhez is meghatározott készségek szükségesek, amelyek elsajátítására a személyiségfejlesztés
nyújt remek lehetőséget.
Számtalan
bizonyíték támasztja alá, hogy az érzelmileg rátermettek, akik felismerik
és kézben tartják saját érzelmeiket, másokét hatékonyan befolyásolni képesek,
előnyt szerezhetnek minden téren, akár a magánéletükben, akár a munkakapcsolataik
területén.
A fejlett
érzelmi képességű embereknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre,
mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyekkel a teljesítőképességüket
képesek növelni.